Kovács Ádám Máté: Nagymamát kérdeztem

Kovács Ádám Máté

Nagymamát kérdeztem

Nagymamát kérdeztem:

Milyen volt gyerekként?

De még nem éreztem,

Majd hogyan szeretnék

Élni gyermekfejjel

Boldogan, s vidáman,

Müzlit enni tejjel,

Reggel minden vágyam.

Nagymama leült, s mesélt,

Eltöltve estéket,

Nótát dalolt, regélt

Rengeteg emléket.

Természet-közelben

Teltek el a napok,

Nem a „gép-tengerben”,

Nem volt tablet, laptop.

Reggel kelni kellett,

Jószágot rendezni,

Utána lehetett Iskolába menni.

Nem volt minden délben

Hús a főasztalon,

Mégis akkor éltek

Lelkileg gazdagon.

Kukoricacsuhé-

Ból volt a babája,

Kézbe vette…

Juhé! Ő lett a dadája.

Házi kenyér illata

Töltötte be a szobát,

Még nem tette nagymama

Este pohárba fogát.

Tevékenyen éltek

Házban, s a körül,

Semmitől sem féltek,

Szívük folyton örült.

Lélek volt a házban

Mindenki szívében,

Akik mindahányan

Éltek békességben.